Akad-e, aki a népirtó Bokrosró - Tisztelt Legfőbb Ügyészség,Fővárosi Főügyészség,Nemzetközi Statisztikai Évkönyv,Magyar Statisztikai Évkönyv,Minden EU,Tehát Magyarország,Tehát EU-n,Kovács Pál,Bokros Lajos,Medgyessy Péter,Egészségügyi Alaptól,Egészségbiztosítási Alap,Egészségbiztositási Alap,Országos Egészségügy Pénztár,Lásd Magyar Statisztikai Évkönyv,Nicholas Barr,Alexander,Richard,Bánóczy Jolán,Magyar Tudományos Akadémián,Csáky András-Fejér László-Misz Irén Irisz-Kis Gyula József,Kovács József-Urbán László,Egészségügy Magyarországon,Magyar Tudományos Akadémia,Mikó Tivadar-Mogyorósy Zsolt,Jelenleg Európa-szerte,Saltman,Figueras,European Health Care Reform,Regional Office,Health Care Reform,Open University Press,Ranade,Magyar Autóklub,Európai Bizottság Energiaügyi,Közlekedési Főigazgatóság Szárazföldi Közlekedési Igazgatóság Közúti,Belvízi Közlekedési Főosztálya,Fővárosi Főügyészségnek,Legfőbb Ügyészséget,Pavics Lázár,Minarik György, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Akad-e, aki a népirtó Bokrosró

2010-04-10 22:41:22, szombat

	Tisztelt Legfőbb Ügyészség! Budapest Tárgy: Fellebbezés kiegészítése Melléklet: 1 darab A Fővárosi Főügyészség f.év április 30-án kelt és június 28-án kézbesített NF. 7299/2002/1.sz. határozata ellen a törvényes határidőben fellebbezést nyujtottunk be. Az idő rövidsége ( 8 nap ) miatt fellebbezésünket - a jogvesztés elkerülése véget - indoklás nélkül adtuk be, azzal, hogy azt 30 napon belül kiegészítjük. Kiegészítésünket az alábbiakban terjesztjük elő: I.) A népírtás bűntettével kapcsolatban 1.) Közismert, hogy Magyarország lakosságának egészségi állapota viszonylagosan és abszolúte rendkívül rossz volt a Bokros-csomag meghozatalakor és azóta rosszabodott. 1.1. Az egészségi állapot A születéskor várható átlagos élettartam években, mint az egészségi állapot egyik legfontosabb mutatója egyes országokban a következő: Ország férfiak nők megjegyzés Magyarország 66,14 75,18 1998-ban Ausztria 74,3 80,8 1999-ben Belgium 74,8 81,1 1998-ban Németország 74,0 80,3 1996-1998 Olaszország 75,5 81,9 1996-ban Csehország 71,4 78,1 1999-ben Lengyelország 68,8 77,5 1999-ben Szlovákia 69,0 77,0 1999-ben Szlovénia 71,1 78,7 1997-1998 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2001, Magyarország vonatkozásában Magyar Statisztikai Évkönyv 2000, Budapest 2001. Minden EU ország lakosságának várható átlagos élettartama, főleg a férfiaknál jelentősen meghaladja hazánk mutatóját, de az első körös CEFTA-országok mutatója is jobb. Tehát Magyarország lakosságának egészségi állapota viszonylag rosszabb, ezért az egészségügyi kiadások csökkenése nagyobb károsodással jár. A bemutatott országokban a születéskor várható átlagos élettartam, bár magasabb mint Magyarország mutatója, az utóbbi évtizedben mégis jóval nagyobb mértékben nőtt (főleg az orvostudomány fejlődése következtében) mint nálunk. Tehát nálunk itt is a relatív lemaradás miatti további élettartam csökkenés jelentkezett, ami 100.000-es nagyságrendű lakossági főben fejezhető ki. ( Minden átlagos élettartam év körülbelül 140.000 főnek felel meg.) Elrettentő példaként álljon előttünk, hogy 1990-es évek közepének második felében a születéskor várható élettartam a magyar férfiaknál 8 évvel, a magyar nőknél 5,5 évvel volt rövidebb mint a szomszédos Ausztriában. Ez durván 800.000 magyar ember életébe kerül. Összehasonlítva a második világháborús embervesztességünkkel, ami 490.000 fő volt, sajnos azt jóval meghaladja a mostani. Tehát a bűn súlyosabb! 1.2 Az egészségügy finanszírozásásának relatív helyzete PPS= vásárlóerő alapján végzett számítás (nem a szokásos, devizaárfolyam való átszámítás) Ország Egészségügyi kiadások 1997-ben a GDP %-ában Az egészségügyre fordított kiadások, USD/fő PPS Állami kiadások az összes egészségügyi kiadás %-ában Magyarország 6,5 642 69,1 Ausztria 8,3 1905 73,0 Belgium 7,6 1768 87,6 Németország 10,7 2364 77,1 Olaszország 7,6 1321 69,9 Szlovénia 9,4 996 80,8 Csehország 7,2 943 91,7 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2001 Az EU minden országában (de Szlovéniában és Csehországban is) - a magyarországinál jóval magasabb GDP mellett - a GDP-hez viszonyítva nagyobb arányban szerepelnek az egészségügyi kiadások. mint nálunk. Az egészségügyre fordított egy főre jutó kiadások is többszörösét teszik ki mint nálunk. Meglepő, hogy szinte minden EU-országban (kivételt csak Görögország és Portugália jelent) az összes egészségügyre fordított kiadáson belül az állami kiadások aránya jóval magasabb, mint nálunk. Tehát EU-n belül az egészségügyben nem érvényesül a liberalizmus, az emberi életek elsőbbséget élveznek, ami a túlzott és egyoldalú pénzügyi szemlélet eluralkodásának következménye Magyarországon. A fentiekből is látható, hogy bár minden szinten az EU-hoz való közelítés kötelező normaként érvényesül, de a legfontosabb téren az emberi életek megóvásán Bokros csomag éveiben (1995-1998) ezzel ellentétes gyakorlatot folytattak. Tehát a pénzügyi gyakorlat szándékosan az emberi életek megóvása ellen folytatta tevékenységét. 2. A Bokros-csomag egészségre gyakorolt hatása A Bokros-csomag bejelentésekor Kovács Pál akkori egészségügyi miniszter tiltakozásul az egészségügyet lehetetlen helyzetbe hozó pénzügyi elvonások miatt lemondott. Ezzel a teljes felelősség az akkori pénzügyi kormányzatra (megjegyezzük, hogy a reálértékben történt elvonások idején a Pénzügyminisztérium élén Bokros Lajos majd, Medgyessy Péter voltak) hárult. 2.1 Az elvonások mértéke és azoknak az egészségügre gyakorolt hatása A lakosság egészségi állapotáról szóló jelentés szerint az elkerülhető halálozások 11-18 százalékáért az ellátás - főleg pénzügyi - hiányosságai okolhatók. A Bokros-csomag 1995-1998 között, összehasonlítható áron (2001. évi áron, kamatok nélkül számolva) 1048 milliárd Ft-ot vont el az Egészségügyi Alaptól és ezzel több ezer ember korai halálát orvosstatisztikailag igazolható módon okozta. Az emberi életek veszélyeztetése és kioltása további három módon is bizonyítható: - Az 1000 milliárd Ft-ot kitevő elvonás több életmentő műtétet tett lehetetlenné, az OEP a Bíróság előtt igazolni és számszerűsíteni tudja ezeket, és köteles ezt megtenni (mert ellenkező esetben bűnpártolást követne el). - A tv műsorok 1-2 millió forint összegű tömeges ,,életmentő" akciói is, közismerten is bizonyítják a "genocidszerű" tettet, vagyis a mesterséges alulfinanszírozottság hatását, -A szociális katasztrófába kergetett tömegek (nyugdíjak, minimálbérek és munkabérek reálértékének drasztikus csökkenése, további munkahelyek vesztése, amelyek együttes negatív hatása elemi erőként felhalmozódott) az egészségügy kiadásainak barbár mértékű és állandó, évről-évre történt csökkentése összegződő hatásként, az egyéni tragédiák egész sorát idézte elő. Megjegyezzük, hogy 1999-től kezdve az Egészségbiztosítási Alap kiadásaira fordítható összeg minden évben az inflációnál gyorsabban, tehát reálértékben is nőtt, de ezzel sem sikerült a tönkretett egészségügy helyzetét megnyugtatóan rendezni. A halálozások számának Bokros-csomag miatti alakulását, illetve a hiteles statisztikai adatok alapján való számított valószínűsítését, az alábbi táblázatban mutatjuk be. Egészségbiztositási Alap kiadásainak hatása Érték: milliárd Ft, folyó áron Megnevezés 1994.év 1995.év 1996.év 1997. 1998. tény tény tény tény tény Kiadás összesen* 397,8 445,1 509,0 554,0 632,2 Névleges növekedés %-ban előző évhez viszonyítva 111,9% 114,4% 108,8% 114,1% Fogyasztói ár* 128,2% 123,5% 118,3% 114,3% Kiadás 1994. évi áron 397,8 347,2 321,5 295,8 295,3 Elvont összeg (94-es áron) 50,6 76,3 102,0 102,5 Halálozások összesen KSH szerint 146889 145431 143130 139434 140870 Ellátatlanság miatt 11-18 % hal meg, középérték 14,5 % ( 0,145 szorzó) Összes halálozás ellátatlanság miatt, fő 21087 20754 20218 20426 Ebből: a Bokros-csomag elvonó hatása miatti halálozások, elvonások arányában Eü.Alap volumene, ha 1994=1,0 * 0,8728 0,8082 0,7435 0,7423 Halálesetek többlete évente, főben 2683 3981 5185 5263 Halálesetek többlete halmozva, főben 2683 6664 11845 17108 Forrás: PM. éves költségvetési beszámolók és KSH tényszámai Országos tiszti főorvos jelentése: a halálozások 11-18 %-a elégtelen ellátásból ered (Népszabadság 2001.VII.19) ** Feltételezés szerint az elvonással egyenes arányban nőtt a halálozás. A fenti statisztikai adatok és országos főtiszti orvos jelentése alapján vett összefüggés szerint megállapítható, hogy a pénzügyi elvonások következtében Magyarországon 1995 és 1998 között legalább 17108 fő halála következett be. Természetesen ennél jóval több haláleset bekövetkezése valószínüsíthető, ha az elvonások óriási, valamint halmozott összege és egyéb jellegű, a lakosságot (főleg alacsonyabb jövedelmű) érintő durva pénzügyi restrikciós intézkedések teljességére végzünk számítást. Másik megközelítés, főleg büntetőjog szempontjából a konkrét, a Bokros-csomag következtében az egyes személyeket érintő esetek (jelenleg 2 eset) felderítése és feldolgozása részünkről folyamatban van. Itt egyedi kártéritési és büntetőjogi lépések megtételét tartjuk szükséges. Felkérjük a T. Ügyészség figyelmét, hogy feladata a bűnüldözés, főleg az élet elleni bűncselekmények esetében. Alapfeladatának teljesítése érdekében, megkérjük, hogy az Országos Egészségügy Pénztár 1995 és 1998 közötti időszak minden olyan kezelést elutasító, vagy megválaszolatlan iratát, illetve ügyét, amelyet ,,keret hiánya miatt" érdemben és megnyugtatóan nem rendezték le, kérje be, illetve általános vizsgálatot rendelje el. Kiegészítő, bizonyító anyagok: 1.) Medgyessy : ,,Hozzá kell tennem, hogy én igazán pénzügyes vagyok, több mint két évtizedet töltöttem a Pénzügyminisztériumban, bankokban is dolgoztam, de ha választanom kell a között, hogy összeomlik-e pénz nélkül a magyar egészségügy, vagy átmenetileg megnő a költségvetési hiány, akkor az egészségügy javára fogok dönteni." (Népszadadság 2002.május 31.) Megjegyzés: ez miért nem volt érvényes pénzügyminisztersége idején? 2.) Magyarországon - az európai trenddel összhangban, bár kisebb mértékben - az átlagéletkor folyamatosan nő és az öregedő lakosság miatt az egészségügyi kiadások fajlagos költségei is növekednek. Az 1995 és 1998 évek közötti egészségügyi kiadások reál értékének csökkenése ezért még súlyosabb következményekkel járt. (Lásd Magyar Statisztikai Évkönyv 2000. 36.oldal) 3.) ,,Közép- és Kelet-Európa és a nyugat-európai országok egészségi állapot mutatói közötti különbség magyarázó tényezői nem teljesen tisztázottak. Hihetőnek tűnik egy olyan felosztás, amely a különbség 30 %-át a jóléttel és az azzal összefüggő társadalmi-gazdasági tényezőkkel, 50 %-át ismert, az életstílussal kapcsolatos rizikófaktorokkal, 10 %-át a környezetszennyezéssel és a foglalkozási ártalmakkal, 10 %-át pedig a megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatások hibáival magyarázza." Forrás: Munkaerőpiac és szociálpolitika Közép- és Kelet-Európában, Budapest 1995, Az átalakulás és ami utána jön Szerkesztette:Nicholas Barr. 12.fejezet Egészség és egészségügy Alexander S.Preker Richard G.A. Feachem 354. oldal 4.) A fogkezelések ingyenességének megszüntetésével kapcsolatban: ,, A fogászati egészség megfelelő szinten tartása csak rendszeres fogorvoshoz járással, ellenőrzéssel oldható meg....Sajnos hazánkban a népesség 54 %-a nem jár rendszeresen fogorvoshoz, ami nemcsak a fogászat romlásának, hanem rosszindulatú daganat kialakulásának veszélyével is jár. A szájüregi rákok és rákmegelőző állapotok felismerésében a jelenleg érvényben lévő módszertani levél értelmében a gyakorló fogorvosé a legnagyobb szerep. ...A szájüregi rákprevenció megoldatlanságát jelzi a mortalitási adatok és a felismert esetek számának összevetése, amelyből arra következtethetünk, hogy az időben felismert esetek szám, csökkent. Hazánkban sajnos -az általános egészségtudathoz hasonlóan- a fogászati egészségtudat még nem alakult ki. Ennek oka lehet a megfelelő iskolázottság, intelligenciaszint hiánya, a nevelés (iskola, pedagógusok neveltetése, hibás fogorvosi- elsősorban kuratív szemlélet)- de financiális problémák (szájhigiénes eszközök egyre magasabb ára, fogorvosi szolgáltatások ingyenességének megszünése, privatizáció és a megfelelő biztosítási rendszer hiánya) is szerepet játszhatnak." Forrás: Bánóczy Jolán: ,,A fogászati egészségügy helyzete Magyarországon" Egészségügy és piacgazdaság az ezredfordulón. Magyarország az ezredfordulón- Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest 1998. 5.) Csáky András-Fejér László-Misz Irén Irisz-Kis Gyula József.Kovács József-Urbán László : ,,Egészségügyünk az ezredfordulón" c. tanulmányukban leírják: ,,- Megnőtt a költségvetésért felelős szervek, pénzügyi-gazdasági szereplők kormányzati befolyása, ami a szociális javak átmeneti leértékelődéséhez vezetett." (Forrás: Egészségügy Magyarországon, Budapest 2001, Magyar Tudományos Akadémia) Ez is bizonyítja a pénzügyi kormányzat szándékos felelőtlenségét ! 6.) Mikó Tivadar-Mogyorósy Zsolt: Bizonyitékokon alapuló gyógyszertámogatás és gyógyszerrendelés: ,,Az egészségügyi kiadások robbanásának kezelését sokan a privatizáció és a szabad verseny bevezetésétől remélték. Számos ország egészségügyi reformjának elemzése egyértelműen arra mutat, hogy a gazdasági élet általános közgazdasági törvényszerűségei nem alkalmazhatók fenntartás nélkül az egészségügyre. Kétségtelen, hogy a szolgáltatási oldalon a privatizációnak lehetnek előnyös hatásai is, elsősorban a minőség javítása terén, de az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában a privatizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jelenleg Európa-szerte ellenkező irányú reformtörekvések indultak el.9 A kilencvenes évek reformjának az egyik legnagyobb tanulsága, hogy a magánbiztosítókon keresztül finanszírozott egészségügyi ellátás sem nem hatékony, sem nem igazságos (méltányos) és ráadásul igen komplex szabályozást igényel. A profitorientált, több-biztosítós rendszer jelentős konfliktusba került az európai jóléti államok alapvető eszmeiségeivel, a társadalmi szolidaritással.10,11" 9 Saltman R.B., Figueras J.: European Health Care Reform. Analyzis of current strategies. WHO, Regional Office for Europe, Copenhagen, 1997.pp.39-78. 10 Ham C.: Lessons and conclusions. In: Health Care Reform. Learning from international experience. Ed. By Ham C. Open University Press, Buckingham, 1997.pp. 119-140. 11 Ranade W.: Markets and health care. A comparative analysis. Longman, London, 1998. pp. 194-216." (Forrás: Egészségügy Magyarországon, Budapest 2001, Magyar Tudományos Akadémia) Felhívjuk a T. Föügyészség figyelmét, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fenti két tanulmányában (Egészségügy és piacgazdaság az ezredfordulón. Magyarország az ezredfordulón- Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest 1998. és Egészségügy Magyarországon, Budapest 2001, Magyar Tudományos Akadémia) foglalkozott az egészségügy akkori (részben jelenleg is érvényes megállapításokkal) helyzetével. 7.) Felhívjuk a T. Főügyészség szíves figyelmüket az alábbi lényeges tényre: Az abszolút értékben való reál elvonásokat annak ellenére évről évre növelték, hogy az ország rendelkezésére álló forrásai, így az egészségügyre nőttek. Bizonyítja ezt, hogy a GDP volumene 1995 és 1998 között állandóan emelkedett és összességében 12,8 %-kal nőtt.(Lásd az eredeti feljelentésünkhöz mellékelt GDPNO táblázatot.) 8.) ,,Az OECD gazdasági tanulmányok, 1999 Magyarország, Kiemelt kérdések, Strukturális kérdések, Egészségügy" kiadványában többek közt írja: ,, A teljes egészségügyi költségvetésen belül az alapellátásra előirányzott összegek reálértéke 25 %-kal csökkent az 1994-es és 1997-es csúcs között, és ugyanezen időszak alatt a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásra fordított kiadások 10 %-kal csökkentek."... ,,Magyarország mért egészségügyi kiadásai a GDP százalékát tekintve a legalacsonybbak közé tartoznak az OECD-ben." ..." Jóllehet az alacsony jövedelmek bizonyára hozzájárultak a magasabb halálozási arányhoz..." Egyéni tragédiák tömege lépett fel a hatalmas összegű szinte minden területen és egyszerre jelentkező elvonás miatt. Az egyéni esetek gyűjtése megkezdődött, amint megfelelő adatok rendelkezésünkre állnak, úgy a pereket megindítjuk. Felkérjük a T. Főügyészség figyelmét, hogy feladata a bűnüldözés, főleg az élet elleni bűncselekmények esetében. Ennek végrehajtása érdekében, felkérjük, hogy az Országos Egészségügy Pénztár 1995 és 1998 közötti időszak minden olyan elutasító kezelést elutasító, vagy megválaszolatlan levelét, amelyet ,,keret hiánya miatt" kérje be, illetve vizsgálatot rendelje el. Továbbá szeretnénk felhívni a T. Főügyészség figyelmét arra, hogy a Fővárosi Főügyészség tárgybani anyagában tévesen szerepel: ,, (kb. 30 milliárd forint)", helyesen (kb. 30 milliárd USD). (2. oldal első bekezdés végén.) II.) A hűtlen kezeléssel bűntettével kapcsolatban A Fővárosi Főügyészség hűtlen kezeléssel kapcsolatos álláspontja nem a tényeken alapul, mivel a témát érdemben nem vizsgálta meg. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. (és az ehhez egyes részeiben kapcsolódó 1994. évi I. számú törvény), amelynek durva kijátszása révén a külföldi rendszámú kamionok számára 1994 és 1998 között a magyar állam 238,6 milliárd Ft összegű adót engedett el, és ezzel a pénzügyminiszter még az államháztartásról szóló törvényt is megsértette. Ezek a kamionok tönkretették útjainkat (egy kamion út-igénybevételi kára kb. 1 millió személygépkocsiéval egyenértékű). Az út megromlott állapota a magyar személygépkocsik állagát több száz milliárd Ft-tal károsította. Melyik pénzügyminiszter fizeti meg ezt? A kamionforgalom miatt a balesetek, ezen belül a súlyosabbak valószínűsége megnőtt így több magyar autós vesztette életét és jutott a pénzügyileg leromlott kórházakba. A Magyar Autóklub tagjai nevében sok milliárd Ft összegű kárigényt nyújthat be a pénzügyi kormányzat ellen! Ráadásul a magyar környezetben ezek a külföldi kamionok évente legalább 48 milliárd Ft összegű kárt okoztak. A külföldieknek biztosított ingyenes út miatt a magyar vasút - amelyet terhel a vasúti pálya fenntartása - vesztett versenyképességéből, így a vasutasok jogosan követelhetnek kárpótlást az akkori pénzügyminisztertől. Szakmai véleményünk szerint ennek teljes összege, 2002. évi áron 500 milliárd Ft körülire becsülhető! Milyen primitív módon kezelte a pénzügyminisztérium ezen adó behajtását bizonyítja az a környezetvédelmi szervezetektől kapott, az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság Szárazföldi Közlekedési Igazgatóság Közúti és Belvízi Közlekedési Főosztálya által írt, és fellebbezésünkhöz mellékelt levél másolata, amelyben a behajtás jogosságán felül, még a módszert (amelynek megértése csupán elemi szintű ismeretet igényel) is leírja. Mégpedig: ,, A gyakorlat, amit a 6. cikk 2.h pontja megerősít, és amely szerint a használati engedély mentes mindenfajta adó és díj alól, egy általánosan elfogadott gyakorlat a közlekedési ágazatban. Valójában az a célszerű, ha a fuvarozó az infrastruktúra használatáért fizet és nem az engedélyért." Tehát infrastruktúra használatáért az EU-ban is fizetni kell, sőt a versenytörvény értelmében is kötelező, mert ellenkező esetben még meg is büntetik! Ebből is látható, hogy szándékosan nem hajtották be ezt a GDP és nettó deviza bevételeinket egyaránt növelő követelésünket. Ezen ,,többlet bevételt" egészségügyre fordítva, vajjon hány ember életét mentették és hosszabbították volna meg? Hiányoljuk, hogy a Fővárosi Főügyészség egyáltalán nem foglalkozott több millió ember egészség károsítását okozó bizonyítékainkkal, továbbá a családi állapot tömeges megváltoztatásának bűncselekményével kapcsolatos tényeinkkel sem. Furcsáljuk, hogy az ország teljes makró-gazdaságát érintő határozatot olyan rövid idő alatt hozták meg, így abban érdemi vizsgálatot nem folytathattak le. A beadás dátuma 2002. április 11, a Fővárosi Főügyészség határozatának dátumozása 2002. április 30, vagyis összesen 12 munkanap állt rendelkezésre. Ez is bizonyítja, hogy a Fővárosi Főügyészség a téma ,,lerázását" tűzte ki célul. Ez véleményünk szerint nem egyeztethető össze az ügyészség bűnüldözési feladatával. Összefoglalva megállapítható, hogy a Fővárosi Főügyészség határozatában egyetlen adatunkat, vagy ténymegállapításunkat nem cáfolt meg, így azokat elfogadottnak kell tekintenünk. A jogi következetetéseit azonban teljesen tévesnek tartjuk és azokat nem fogadjuk el. --A Btk. 155. §-ában szó sincs szándékosságról és célzatosságról. Így - miután a törvény szövege őket is köti - a Fővárosi Főügyészség tévesen hivatkozik erre az elutasító határozat 4. oldalán. Bár a szövegben nem vonják le ezt a következtetést, de azt sugalmazzák, hogy magyarok ellen a népirtás bűntettét elkövetni nem lehet, csak a társadalmon belül a kisebbségek ellen. Elismerjük, hogy a Btk. 155. §-ának hiányos szövege ezt a félremagyarázást lehetővé teszi, de a 155. § mellett ismerni kell a Btk. 157. §-át is, mert az a félremagyarázást eleve kizárja. -- A Fővárosi Főügyészség ,,kinyilatkoztatta", hogy a hűtlen kezelés szándékosság hiányában nem bizonyítható. Azért nem bizonyítható, mert a Fővárosi Főügyészség ezt nem is vizsgálta. A Bokros-csomag előkészítését, bevezetését és végrehajtását három magas képesítésű pénzügyminiszter végezte el. ( Bár kettőnél a szakképzettség jelenleg vita tárgya.) De egy ilyen volumenű intézkedés bevezetésénél elsősorban nem is a pénzügyminiszter tudása és szakképzettsége a fontos, hanem a szakértők előkészítése. Ezeket az előkészítő javaslatokat a Fővárosi Főügyészségnek kötelessége lett volna megvizsgálni. Azért tettük ismeretlen tettes ellen a feljelentést, o ha a szakértők felhívták a figyelmet a Bokros-csomag bevezetésének veszélyeire, úgy egyértelműen a pénzügyminiszterek a felelősek, o ha nem hívták fel a figyelmet, úgy a pénzügyminiszterek felelőségét valóban nem lehet megállapítani és előtérbe kerül a javaslatot készítő szakértők büntetőjogi felelősége. -- Ugyancsak nem fogadjuk el a Fővárosi Főügyészség azon megállapítását, hogy a hűtlen kezelésből hiányzik a vagyoni kár tényállása. Vagyoni kár érte az egész társadalmat és ezen belül az adózókat. A Fővárosi Főügyészség álláspontja veszedelmes precedenst teremtene. Ha ezekután egy vezető ostoba intézkedéseivel tönkre tenné az országot, vagy politikusok csalnának, lopnának ez nem lenne vagyoni kár és felelőségrevonást sem lehetne alkalmazni. A korábbiakban leírtuk, hogy Fővárosi Főügyészség mindössze 12 napot foglalkozott feljelentésünkkel, tehát nem volt elég alapos. Ez a megállapításunk csak az érdemi ügyintézésre vonatkozik és nem a kézbesítésre. A határozat kézbesítése 59 napot vett igénybe. Ez rendkívüli alaposságra mutat. /Visszadátumozást nem is merünk elképzelni./ A leírtak alapján kérjük a T. Legfőbb Ügyészséget sziveskedjenek a Fővárosi Főügyészség elutasító határozatát megváltoztatni és a nyomozást elrendelni. Budapest, 2002. július 22. Pavics Lázár Dr. Minarik György ny.pénzügyminisztériumi ny. igazságügyi szakértő szakfőtanácsos, közgazdász

0 komment , kategória: Általános

Címkék: megszüntetésével, rendelkezésünkre, félremagyarázást, magyarországinál, reformtörekvések, kinyilatkoztatta, megválaszolatlan, pénzügyminiszter, egészségtudathoz, megoldatlanságát, visszadátumozást, valószínüsíthető, környezetvédelmi, kiegészítésünket, valószínűsítését, fellebbezésünket, személygépkocsik, intézkedéseivel, profitorientált, szakképzettsége, bűncselekmények, ingyenességének, privatizációnak, költségvetésért, összehasonlítva, veszélyeztetése, megállapításunk, szociálpolitika, számszerűsíteni, eluralkodásának, legalacsonybbak, hosszabbították, alapfeladatának, szándékosságról, felelőtlenségét, szolidaritással, törvényes határidőben, jogvesztés elkerülése, alábbiakban terjesztjük, népírtás bűntettével, egészségi állapot, születéskor várható, férfiaknál jelentősen, első körös, egészségügyi kiadások, bemutatott országokban, utóbbi évtizedben, orvostudomány fejlődése, relatív lemaradás, magyar férfiaknál, magyar nőknél, szomszédos Ausztriában, Tisztelt Legfőbb Ügyészség, Fővárosi Főügyészség, Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, Magyar Statisztikai Évkönyv, Minden EU, Tehát Magyarország, Tehát EU-n, Kovács Pál, Bokros Lajos, Medgyessy Péter, Egészségügyi Alaptól, Egészségbiztosítási Alap, Egészségbiztositási Alap, Országos Egészségügy Pénztár, Lásd Magyar Statisztikai Évkönyv, Nicholas Barr, Alexander, Richard, Bánóczy Jolán, Magyar Tudományos Akadémián, Csáky András-Fejér László-Misz Irén Irisz-Kis Gyula József, Kovács József-Urbán László, Egészségügy Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia, Mikó Tivadar-Mogyorósy Zsolt, Jelenleg Európa-szerte, Saltman, Figueras, European Health Care Reform, Regional Office, Health Care Reform, Open University Press, Ranade, Magyar Autóklub, Európai Bizottság Energiaügyi, Közlekedési Főigazgatóság Szárazföldi Közlekedési Igazgatóság Közúti, Belvízi Közlekedési Főosztálya, Fővárosi Főügyészségnek, Legfőbb Ügyészséget, Pavics Lázár, Minarik György,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]